Most azon csodálkozom, hogy vajon miért kattinthattál erre az oldalra. Véletlenül? Szándékosan? Megszokásból végigkattintgattad az összes lehetséges linket?
Itt most valami releváns információt kellene megadnom magamról. De vajon mi érdekel Téged? RszMail… autók és elérhetőség… adatbázis és internet… kocka dolgok… Hm, talán akkor a kocka dolgaimról írok.
| Zsolt | Sziasztok, Zsolt vagyok, húsz éve technikafüggő. |
| Többiek | Szia, Zsolt! |
Nagyjából annyit érdemes tudni rólam, hogy civilben villamosmérnök vagyok, a BME-n végeztem, és mindazt, amivel az RszMail-t összehoztam, hivatalosan soha nem tanultam. 🙂
Na jó, az előbb egy kicsit talán túloztam. Először kisiskolásként kerültem közelebbi kapcsolatba a programozással, amikor számítástechnika-szakkörön monokróm monitorok előtt ülve, értelmetlen szavakat mutatóujjal bepötyögve valami értelmes dologra próbáltuk rávenni a Commodore 64-eseket. Abból az időszakból leginkább az maradt meg, hogy az első tíz természetes szám összege 55.
Évekkel később, a középsuliban egy barátom által írt Turbo Pascal-os kvízprogram hatására kezdtem el ismét a programozással foglalkozni, de akkor se jutottam sokkal messzebbre, az egész továbbra is megmaradt egy érdekes kísérletnek.
Az első igazi motivációm arra, hogy a rákényszerítsem az akaratomat a gépre, középiskola végén jött meg. Fizikatanárunk, Kispál tanár úr benevezett minket egy nemzetközi versenyre, ahol a különböző fizikai jelenségekhez, kísérletekhez kellett szemléltető-magyarázó animációkat készíteni. Lelkesen, de mindenféle technikai tudás nélkül jelentkeztünk néhányan a csapatba, a tanár úr pedig elhozta nekünk Dzsonót, a raszta srácot a főiskoláról, hogy tanítson minket.
Dzsonó pedig leszállt közénk, és elkezdett minket olyan misztériumokba beavatni, mint az ingyenes webtárhely-regisztráció, a HTML Hello World, és végül… az FTP!
Soha nem fogom elfelejteni, micsoda élmény volt, amikor a gépen, Jegyzettömben megírt HTML oldalt a böngészőben, egy webcím begépelése után láttam viszont. AZ INTERNETEN! Valami olyasmi, amit én írtam!
Dzsonó felbecsülhetetlenül értékes kezdőlökést adott nekünk a 3D-modellezésben és a Flash-animációban is. Hatalmas lelkesedéssel vetettem bele magam az azóta kitaszítottá vált Flashbe, rengeteget bénáztam mindenféle 3D-s modellek létrehozásával, és végül sikerült megalkotnom egy kezdetleges animációt a töltésmegosztásról, majd egy másikat a Faraday-hatásról. Talán még ma is megvannak valahol. 🙂
Bár a versenyre végül nem sikerült kijutnunk, innentől már nem volt megállás. Egy végtelen, új játszótér nyílt meg előttem, ahol mindent meg lehetett oldani, csak eleget kellett olvasni hozzá. Nem voltak kötelező feladatok, határidők vagy osztályzatok — mindent csak a saját kíváncsiságom kielégítésére csináltam. Persze, az eredmény legtöbbször kritikán aluli volt, nem is mutatnám meg senkinek a kódot — de működött! 🙂
Nemsokára magam mögött hagytam a középiskolát, és az egyetemen szépen lassan sikerült rendszerbe foglalni az addig innen-onnan (főleg fórumokról) felszedett misztikus tanokat. Villamosmérnök-hallgatóként hivatalosan csak C-t és C++-t tanultunk, de ez már elég volt ahhoz, hogy óvatosan, lépésről lépésre belemerüljek a webes technológiákba is. Kezdetben csak statikus weboldalakat gyártottam, később megbarátkoztam (?) a Javascripttel, majd a PHP-val, és hát… ide jutottam.
Kábé ennyi az RszMail-releváns önéletrajzom, valószínűleg már ezzel is többet mondtam, mint amennyire kíváncsi voltál. Vagy inkább teljesen mást. 🙂
Abban a valószínűtlen esetben, ha tényleg érdemi információért érkeztél erre az oldalra (és azt valószínűleg nem találtad meg), írj egy emailt az info@egvemaradt.hu címre, én pedig majd jól elolvasom. És ha olyan, akkor még válaszolok is. 🙂